Bükkzsérc

Bükkzsérc község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben, a Bükki Nemzeti Park déli határán, Miskolctól kb. 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 25 kilométerre északkeletre található.

Fekvése:
A Bükki Nemzeti Park déli határán, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 25 kilométerre északkeletre található, a Bükk hegység egyik déli irányú völgyében. A községen át folyik a Cseresznyés-ér. Megközelíthető a 3-as főútról, vagy az M3-as autópályáról Mezőkövesdnél letérve, Bogácson majd Cserépfalun át jutunk a településre. Autóbusszal Egerből, Noszvajon át az Agria Volán, Mezőkövesdről a Borsod Volán üzemeltett járatott a faluba.

Környező települések: Bogács (7 km), Cserépfalu (2 km), a legközelebbi város: Mezőkövesd (17 km).

Története:
A települést 1248-ban említik először, az egri püspökség birtokaként, nem sokkal ez után épülhetett rövid ideig fennálló vára. A püspökség 1457-ben Bükkzsércet és Noszvajt elcseréli Felsőtárkányért, így a karthauzi rend birtokába kerül. 1552-ben a települést feldúlták a törökök. A község lakossága szőlő-, gyümölcstermesztésből, mészégetésből élt. Napjainkban munkát a nagyobb városokban találnak a lakosok, a hagyományos falusi élet kiveszőben van. A településen 4 bolt, posta, könyvtár, óvoda, és iskola található, ez utóbbi összevonva üzemel a cserépfalui iskolával. A presszó, a kocsma, és a fogadó a közösségi élet színtere a mindennapokban.

Látnivalók:
Hódos-hegy oromzatán lévő patkó alakú kopár természetes képződmény, ami messziről is jól látható
1776–1779 között épült műemlék Római Katolikus templom
1825–1828 között épült református templom
2003. év nyár elején megnyílt Községi Emlékház
A falu déli végén, az Alsó-hegyen sorakoznak, a riolittufába vájt borospincék
Suba-lyuk ősember barlang, a Hór-patak völgyében
A falutól északra fekszik Füzérkő vára

Fontosabb rendezvények:
Pünkösd szombati borverseny
július végén rendezett jótékony célú labdarúgó fesztivál
szeptember 3-dik vasárnapján tartott búcsú.
 

Részletesen: http://www.bukkzserc.hu/

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCkkzs%C3%A9rc

Cserépfalu

Cserépfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben. Miskolctól 57 kilométerre délnyugatra, Egertől 20 kilométerre északkeletre, a Bükk hegységben található.

 Története:
1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13. századtól kezdve az egri püspökség birtoka volt.

A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel foglalkozott. Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban nemcsak bort tároltak, hanem a II. világháború idején menedéket is nyújtottak a falu népének.

A Hór - völgye kapujában található Cserépfalu már évszázadok óta lakott település. A falu – 1248-ból származó első okleveles említése alapján – 1998-ban ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját, jóllehet története a 12. század elejéig nyomon követhető.

Alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, s a község nevét is tőle örökölte. A 13. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt. Az egri püspökség tulajdonosi jogát előbb II. András, majd IV. Béla, s végül 1326-ban Károly Róbert is megerősítette, jóllehet Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi (királynéi) birtokként tartják számon. Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először.

Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi (királynéi) várként tartják számon. 1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába, amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt. 1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adja. A falu 1554-ben lett a törököké.

A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre. Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kezére.

A 17–18. században a földesúr személye gyorsan változott. A bedegi Nyáriak után Homonnai – Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta. Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Esterházy család.

Az egri püspök, Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A 19. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr. Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké, majd Szász-Coburg Góthai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.

A háború okozta népességcsökkenést a Rákosi-rendszer parasztságellenes politikája ellenére még kiheverte a település. A mezőgazdaság „szocialista átszervezése” azonban már a népességszám rohamos csökkenését eredményezte ’60-as évtizedben. Ezzel párhuzamosan megindult a település elöregedése is.

A falu megtartó ereje a rendszerváltás után néhány évvel ismét növekedni kezdett. Ennek kézzelfogható jelei a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések (vezetékes víz, szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték kiépítése) és a vállalkozói kedv megélénkülése (például: falusi turizmusba számos család bekapcsolódott). Ennek nyomán nőtt a faluba költözők száma. Az üresen álló házak iránti kereslet megnövekedése azonban elsősorban a rekreációs célokat szolgáló „hétvégi házak” elszaporodásával hozható kapcsolatba.

Látnivalók:
Hór-völgy (az ország leghosszabb völgye)
Kaptárkövek
A község határában fekvő Suba-lyuk barlangban 1932. április 27-én neandervölgyi ember leletet tártak fel.
Suba-lyuk Múzeum (az eredeti leletek másolataival)
Református templom
Odorvár
Tájház
Gazdaház
Cserépfalvi Imre Emlékszoba
„Cserépfalu képekben” – állandó kiállítás a falu múltjáról
Demjén István helyi festőművész kiállítása

Híres szülöttei:
Itt született 1900. július 28.-án Cserépfalvi Imre könyvkiadó.
 

Részletesen: http://www.cserepfalu.hu/

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cser%C3%A9pfalu