Az Ódorvári Keleti-hasadék kutatás története

A barlang kutatása 2000-ben indult, amikor is 800 liternyi vizet zúdítottunk a barlang szájába, melyet pár másodperc alatt elnyelt. Ekkor feltételeztük, hogy közvetlenül a látható kitöltés szélén egyből egy nagyobb térbe folyik a víz. Sajnos ekkor nem volt kapacitásunk még komolyabban foglalkozni ezzel a barlanggal is.

2008-ban egy téli napon radon-aktivitáskoncentráció mérő műszerünk olyan értékeket mutatott a barlang végpontján, ami alapján az ismét felkeltette érdeklődésünket. Ezért 2009-tavaszára már a kezünkben volt a KöTeViFe feltáró kutatatásra vonatkozó engedélye. (Ekkor még kiderült, hogy további 10 db engedélyt (!) kell még beszereznünk ahhoz, hogy ne jogellenesen ássunk itt. Ezen papírok beszerzése máig folyamatban van).  

Tudományos kutatások:
2009 tavaszától indult a nagy feltárásunk itt, azóta lett néhány érdekes tudományos kutatási eredményünk: Folyamatos radon-aktivitáskoncentráció méréseinkkel (melyet Dezső Zoltán Tanár Úr irányít) kimutattuk a barlang aktív légkörzését. Bebizonyítottuk, hogy a levegő nem csak cirkulál a kiásott barlangunkban, hanem a repedéshálózaton át áramló levegővel keveredve folyamatosan változik az összetétele.
2010 nyarán Surányi Gergellyel és az Ariadne KBE-tel született egy bartel, mely szerint kapunk tőlük egy geoelektromos méréssorozatot, melyet egy számukra fontos, a barlangi légkörzés mérésében használható nemesgáz izotóppal viszonzunk. A próbamérés után kiértékelt képet az 1. ábrán szemlélhetjük meg, melynek jobb oldalán már-már kiüti a szemünket a szép nagy karsztos barlangi terem. A barlangunk ezen üreget irányozza meg, de sajnos a kimutatott üreg és a barlangunk jelenlegi végpontja hozzávetőlegesen még 20 méternyire van egymástól.
A barlang kitöltéséből folyamatosan mintát vettünk/veszünk, melyet 3 helyen vizsgálnak. Ezen vizsgálatok a régészeti és paleontológiai leleteket, valamint a mészkőből mállott mikrofauna töredékeit azonosítják be. A vizsgálatok azt mutatják, hogy antropogén lelet nincs a kitöltésben. A paleontológiai leletek nagyon hiányos volta miatt csak azt említhetjük meg, hogy pleisztocénnél nem régebbi a kitöltésünk. A mikorfauna feltérképezése még feldolgozás alatt van.  

Feltáró kutatás, adatok:
A barlang feltáró és tudományos kutatását az elmúlt 2 év alatt több mint 50 ember segítette. 431 munkanapot töltöttünk el Ódorváron kutatási céllal, közben kitermeltünk több mint 100 tonna kitöltést, mely azért nem volt könnyű feladat, mert a zöldhatóságtól a feltárási engedélyünket csak úgy kaptuk meg, hogy a barlangtól mintegy 100 m távolságra és 40 m-re szintben helyezhetjük el a depónkat. A barlang feltárására ez idáig 1,6 millió Ft-ot költöttünk el. Igazán levegős szelvényre még sajnos nem akadtunk, minden levegős részén 2 évvel ezelőtt még szilárd kitöltés volt.
Miközben lefelé haladva többé-kevésbé a potenciális továbblyukadási végpontot ostromoljuk, sikeresen kiástuk jópár mellékágat. Ezen mellékágakat nagyérdemű barlangkutatóinkról neveztük el: Szkájvóker Lajos-ág, Nemcsák Károly-ág, Fecó-ág, Julcsi-folyosó, Alma-akna. (Az első kutatónkat gondolom, nem kell bemutatni, viszont a további 4 mellékág a Szomszédok c. magyar filmsorozat hírhedt barlangkutatói után lett elnevezve). A barlangunk jelenleg 13 méter mély és kb. 70 m³ térfogatú.  

Céljaink:
Ha a geoelektromos szondázásnak hihetünk, akkor még több mint 20 métert kell kiássunk, melyet a havi rendszerességű feltárásainknak köszönhetően mintegy 4 év alatt el is fogunk tudni távolítani.

Rántó András (Dis)